Az édesburgonya (Ipomoea batatas) föld alatti gumós zöldség. Tápláló, magas rosttartalmú, laktató és ízletes alapanyag, melyet szinte bárhogyan fogyaszthatunk: főzve, sütőben sütve, párolva vagy olajban sütve. Gumója általában narancssárga színű, de sok más színben is megtalálható a mi gazdálkodásunkban is, például fehér, piros, rózsaszín, ibolya, sárga és lila színekben.
A magyar neve megtévesztő, ugyanis bár megvastagodott tárológyökere nagyon hasonlít a mérsékelt égöv burgonyájához, de rendszertani besorolása szerint nem burgonyaféle, hanem a szulákfélék nemzetségébe tartozó évelő növény. Elsősorban megvastagodott tárológyökeréért termesztik, amelyből növényenként általában 4-10 darab alakul ki.
Az édesburgonya vagy batáta Amerika trópusi részein őshonos, de Amerikától Afrikán és Délkelet-Ázsián keresztül Óceániáig a világ szinte összes trópusi, szubtrópusi vidékén termesztik, sőt, az egyik legfontosabb népélelmezési cikként tartják számon. A termesztése és a fogyasztása például az Egyesült Államok déli államaiban a burgonyánál nagyobb arányú. Délkelet-Ázsiában a zsenge leveleit, hajtásait is fogyasztják, mivel ezekben a gyökerénél is több a C-vitamin és a béta-karotin.
100g nyers édesburgonya tápértékei:
A többi zöldségféléhez képest sok, 1,5-2 gramm fehérje található 100 grammban, melynek összetétele a tojáshoz hasonló. Az édesburgonya fehérjetartalmának 80%-át a sporaminok alkotják, melyek kizárólag ebben a növényben találhatóak meg. Ezt a fehérjét a növény a gyógyulás elősegítéséhez termeli valahányszor fizikai sérülés éri azt. A legújabb kutatások szerint a sporaminok erősen antioxidáns hatásúak.
A többi zöldségféléhez képest sok, 1,5-2 gramm fehérje található 100 grammban, melynek összetétele a tojáshoz hasonló. Az édesburgonya fehérjetartalmának 80%-át a sporaminok alkotják, melyek kizárólag ebben a növényben találhatóak meg. Ezt a fehérjét a növény a gyógyulás elősegítéséhez termeli valahányszor fizikai sérülés éri azt. A legújabb kutatások szerint a sporaminok erősen antioxidáns hatásúak.
Az édesburgonya fő összetevője a keményítő, mely a szénhidráttartalom 53%-át teszi ki. Az egyszerű cukrok, mint például a glükóz, a fruktóz, a szacharóz és a maltóz a szénhidráttartalom 32%-át teszik ki.
Egy közepes méretű édesburgonya viszonlyag magas rosttartalomú, melyek két csoportba bonthatóak: oldható (15-23%) és oldhatatlan rostok (77-85%).
Az oldható rostok, mint például a pektin, növelik a teltségérzetet, és csökkenthetik az éhségérzetet, valamint a vércukorszint emelkedését azáltal, hogy lassítják a cukrok és keményítők emésztését.
Az oldhatatlan rostok nagy mennyiségű bevitele számos egészségügyi előnnyel jár, mint például a diabétesz kockázatának csökkenésével, és a bélrendszer egészségének javulásával.
Az édesburgonya kiváló béta-karotin, C-vitamin és káliumforrás. Ebben a zöldségben a leggyakoribb vitaminok és ásványi anyagok a következők:
Az édesburgonya közepes vagy magas glikémiás indexű (GI), 44–96 között változik. A párolt és főtt édesburgonya alacsonyabb, míg a sült formája magasabb glikémiás indexxel bír. Tekintettel a viszonylag magas GI-re, a 2-es típusú cukorbetegek számára nem ajánlott egy étkezés során nagyobb adag édesburgonya elfogyasztása.